1. Leitersdorfer (később Lajta) Béla pályaterve
    Schikedanz Albert és Herczog Fülöp Ferenc pályaterve
    Márkus Géza pályaterve
    Bálint Zoltán és Jámbor Lajos pályaterve

    A budapesti új zsidó-templom pályatervei

    (A tervezett, meg nem valósult lipótvárosi zsinagóga pályázatára érkezett tervek)

    Designs for a new inner city synagogue in Budapest, 1899

    Vasárnapi Ujság, 1899. március 26.

    - - -

    Az ötödik kerületi új zsidó-templom pályázata

    A szépművészeti múzeum pályázatával csaknem egyidejűleg járt le az újonnan építendő lipótvárosi zsidó-templom pályázati határideje is. A budapesti zsidó hitközség ugyanis már régóta érezte a hiányát egy nagyobb templomnak, a mely több helylyel rendelkezzen, mint a mostani dohány-utczai nagytemplom. E hiány miatt már évek óta üres bolthelyiségeket kellett bérelniök ideiglenes imaház czéljaira a nagy ünnepek alkalmával. Ennek folytán évekkel ezelőtt három millió forintot szavaztak meg egy újonnan építendő templomra, a mely az ötödik kerületben, az országház közelében, a Szalay-, Szemere-, Koháry- és Markó-utczák által képezett telken épülne.

    A pályázati határidő lejártáig tizennégy pályamű érkezett be. A biráló-bizottság e hó közepén döntött a pályázatok sorsa fölött. E pályázat építőművészeti szempontból rendkívüli tanulságos eredménynyel járt, miután kiváló példákkal igazolta a hazai építészet mai fejlettségét. A pályaművek kiválóbbjait mai számunkban képekben is bemutatjuk. Az első díjat Förk és Schőmer műépítészek tervének ítélte oda a biráló bizottság, mely monumentális voltánál fogva művészi gazdagságával leginkább kivált a pályamüvek között, de viszont aránytalanul túlhaladta a költségeket, s így aligha kerül kivitelre, mivel maga a díszes kupola költsége meghaladná a 6 millió forintot.

    A második dijat Bálint és Jámbor műépítészek rendkívüli érdekes terve nyerte el. E fiatal építész-czég tervében leginkább nyilvánul az egyszerűség iránti törekvés az építészeti formákban. A templom fő tömege egy mérsékelten hajlott nagy kupolában emelkedik ki, melyet számtalan magyaros jellegű iveket tartó oszlop-sor tör meg hajlásában. A fő kupola oldalai mellett kisebb méretű lapos kupolák alkotják az emelkedő architektúra és a magasba kiemelkedő tornyok között az összeköttetést. A fő épülettömb szimmetrikus kinyúlásain magyaros jellegű ívhajlásokkal biró homlokzata alatt nyílnak a kapuk, melyek közül a Markó-utczára néző oldalon lévő kocsifelhajtással is bir, mint főkapuzat. A templom egész épületének külsején alig találni valamelyes túltömött díszítést; mindez a belső kupola és az oszlopok által tartott falazatok díszítésénél kerül csak alkalmazásra. Belső berendezésében gazdag ízléssel uralkodik a magyaros díszítő elem, a melyet már az épület Bzelid hajlású iveinek végződésein művészileg alkalmaznak a tervezők

    A tervezet művészi eredetisége által — melyben szerencsés kézzel van kifejtve a keleties jelleg — elüt minden más versenytársától; egyetlen hibája, hogy túlhaladta ez is a költségeket.

    A harmadik dijat Leitersdorfer építész terve nyerte el, a melyben minden legcsekélyebb részlet is alkalmazkodik a keleties jellegű építészet szabályaihoz. A sima kupolájú főépület oldalain hat toronyszerű csonka gúla alkotja a kimagasló végződést, melyek között négy szintén lapos kupolájú előépítmény illeszkedik a fő építményhez, mindez a templom belső területének bővítésére padsorokkal. A Markó-utcza felé néző oldalon egy arabs ivezetű végződésekből álló csúcsos tetejű előépítmény nyúlik ki, melynek végén nagy nyitott ívezet képezi a főkapuzatot, ennek megfelelőleg a hátsó oldalon is kinyúlik egy második főbejárat előépítménye, ugyanígy két más oldalbejárat is. Ez előépítmény arányos ablakain és párkányain mind az arabs és mór díszítések uralkodnak, de nem túltömötten alkalmazva. Az egész tervezet művészi egységénél fogva igen hatásos és szerkezetéből ki van zárva minden oszlopszerű támaszték.

    A pályázat többi munkái közül különösen kiemelkedtek még Schikedanz és Herzog orientális stílben tartott terve, valamint Márkus Géza műépítész önállóságra valló terve, mely az íves motívumok közé nagy ízléssel illesztette be a magyar díszítő elemeket. Mind a két tervet művészi becse miatt a bírálóbizottság külön megdicsérte és megvásárolta.

    A Freund Vilmos és Kármán-Ullmann-féle tervek helyes beosztásukkal és egyszerű hatásukkal szintén kiérdemelték a biráló-bizottság dicséretét.

    Mindeme monumentális jellegű műalkotások azonban a háromszorosan, sőt ötszörösen is túlhaladott költségek miatt aligha fognak végleges kivitelre kerülni. A templomépítő bizottság e pályázatok tanúsága alapján fogja a pályázók valamelyikét megbízni egy új terv készítésével, melynek azonban a három millió forintnyi költséget meghaladnia nem szabad.

    P. G

     
  2. budun-archivum:

    Münnich Aladár: Az új városháza és az Erzsébet sugárút terve

    Károly körút a Dohány utca felől

    Magyar Építőművészet, 1929/9-10.

     
  3. budun-archivum:

    Az Erzsébet sugárút betorkolásának pályaterve

    Pál Hugó terve

    Magyar Építőművészet 1930/10-11.

     
  4. budun-archivum:

    Az Erzsébet sugárút betorkolásának pályaterve

    Almási Balogh Lóránd terve, megvásárolt terv

    Magyar Építőművészet 1930/10-11.

     
  5. budun-archivum:

    Gregersen Hugó: A Rókus kórház helyén építendő felhőkarcoló terve

    Magyar Építőművészet, 1928/5-6.

     
  6. Budapesti áru- és értéktőzsde tervpályázata

    Alpár Ignác terve

    Magyar Építőművészet, 1903/2.

     
  7. A Szabadság tér építészeti kiképzésének tervpályázata

    Málnai Béla terve, megvett terv

    Magyar Építőművészet 1930/7-8.

     
  8. Budapesti áru- és értéktőzsde pályaterve

    Wellisch Alfréd terve

    Magyar Építőművészet, 1903/2.

     
  9. Budapesti áru- és értéktőzsde tervpályázata

    Alpár Ignác terve

    Magyar Építőművészet, 1903/2.

     
  10. Budapesti áru- és értéktőzsde pályaterve

    Lechner Ödön és Baumgarten Sándor terve

    Magyar Építőművészet, 1903/2.