1. A még kétsávos Árpád-híd

    Árpád Bridge in Budapest

    forrás

     
  2. A Batthyány téri és Deák téri metróállomások tervrajzai, 1970-es évek

    Plans for the Budapest Metro, 1970s

    forrás

     
  3. A Széna téri toronyház terve, 1964

    Projected design for a tower building in Budapest, 1964

    Vedres György és Rimanóczy Gyula terve

    Két toronyház épül Budán - 19 emeletes lakóház a Széna-téren - 20 emeletes irodaház a Krisztinában.

    A Széna tér - Retek utca - Lövőház utca sarkára tervezik az első budai toronyházat, oda, ahol ma a MÁVAUT autóbuszok állomásoznak. A tervet Vedres György és Rimanóczy Gyula, a BUVÁTI tervezőmérnökei készítették. A Széna téren tanácsi lakóház épül majd, hatvanhárom méter magas lesz, 19 emeletes. A toronyház földszintes, szélesen elterülő üvegépületből emelkedik ki. A földszintes épület bútoráruháznak készül, tetejét a magasház lakói pihenőhelyül használhatják, ezt a tetőteraszt növénytartókkal, padokkal látják el. A toronyház első emeletén a lakóknak kis raktárakat terveztek. Emeletenként hat lakás lesz, mindegyik egyszobából és két félszobából, valamint étkezőhelyiségből áll. Emeletenként szemétledobót építenek. A két felvonó közül az egyik bútorszállításra is használható.

    A toronyház terve beilleszkedik a Moszkva tér és környéke részletes rendezési tervébe. A Mártírok útján - a kis Rókus és a Lövőház utcai szakaszon - építik majd meg a Klement Gottwald Villamossági Gyár 26 méter magas, ívesen tört vonalvezetésű, lábakra állított irodaházát. Ennek tervét az IPARTERV készíti. Később a Fény utcai piac közvetlen közelében levő rozoga kis házakat lebontják, s helyükön építik fel a budai nagyáruházat.

    A Déli-vasút és a Vérmező között, a Krisztina krt. 39-41. és 43. számú telken építik meg a második budai toronyházat, a Magyar Villamosművek “felhőkarcolóját”, amelyben helyet kap az Erőberuházási Vállalat és az Országos Villamostávvezeték Vállalat is. Az irodaház tervét Vedres György, Kis Albert és Iványi László készítette. A Krisztina körúti irodaház 68 méter magas, 20 emeletes lesz. Az árkádsoros épület alagsorában ötven autónak építenek garázst. Az épületben 1600-an dolgoznak majd, lesz egy 1500 adagos önkiszolgáló étterem és hatszáz személyes kultúrterem is. A hat felvonó közül kettő 24 személyes.

    Esti Hírlap, 1964. február 17.

    Forrás: Fővárosi blog

     
  4. Budapest bajai

    "Feltünő kevés parkja van a fővárosnak, ezért hiba volna a már meglévőket holmi ujonnan tervezett muzeumokkal beépiteni."

    1913. november 27.

    forrás: Fővárosi Blog

     
  5. Dél-pesti kórház, Zalaváry Lajos terve, 1964

    Projected design for the Southern Pest Hospital by Lajos Zalaváry, Budapest, 1964

    forrás:  Esti Hírlap, 1964 július 17., Fővárosi blog

     
  6. Leitersdorfer (később Lajta) Béla pályaterve
    Schikedanz Albert és Herczog Fülöp Ferenc pályaterve
    Márkus Géza pályaterve
    Bálint Zoltán és Jámbor Lajos pályaterve

    A budapesti új zsidó-templom pályatervei

    (A tervezett, meg nem valósult lipótvárosi zsinagóga pályázatára érkezett tervek)

    Designs for a new inner city synagogue in Budapest, 1899

    Vasárnapi Ujság, 1899. március 26.

    - - -

    Az ötödik kerületi új zsidó-templom pályázata

    A szépművészeti múzeum pályázatával csaknem egyidejűleg járt le az újonnan építendő lipótvárosi zsidó-templom pályázati határideje is. A budapesti zsidó hitközség ugyanis már régóta érezte a hiányát egy nagyobb templomnak, a mely több helylyel rendelkezzen, mint a mostani dohány-utczai nagytemplom. E hiány miatt már évek óta üres bolthelyiségeket kellett bérelniök ideiglenes imaház czéljaira a nagy ünnepek alkalmával. Ennek folytán évekkel ezelőtt három millió forintot szavaztak meg egy újonnan építendő templomra, a mely az ötödik kerületben, az országház közelében, a Szalay-, Szemere-, Koháry- és Markó-utczák által képezett telken épülne.

    A pályázati határidő lejártáig tizennégy pályamű érkezett be. A biráló-bizottság e hó közepén döntött a pályázatok sorsa fölött. E pályázat építőművészeti szempontból rendkívüli tanulságos eredménynyel járt, miután kiváló példákkal igazolta a hazai építészet mai fejlettségét. A pályaművek kiválóbbjait mai számunkban képekben is bemutatjuk. Az első díjat Förk és Schőmer műépítészek tervének ítélte oda a biráló bizottság, mely monumentális voltánál fogva művészi gazdagságával leginkább kivált a pályamüvek között, de viszont aránytalanul túlhaladta a költségeket, s így aligha kerül kivitelre, mivel maga a díszes kupola költsége meghaladná a 6 millió forintot.

    A második dijat Bálint és Jámbor műépítészek rendkívüli érdekes terve nyerte el. E fiatal építész-czég tervében leginkább nyilvánul az egyszerűség iránti törekvés az építészeti formákban. A templom fő tömege egy mérsékelten hajlott nagy kupolában emelkedik ki, melyet számtalan magyaros jellegű iveket tartó oszlop-sor tör meg hajlásában. A fő kupola oldalai mellett kisebb méretű lapos kupolák alkotják az emelkedő architektúra és a magasba kiemelkedő tornyok között az összeköttetést. A fő épülettömb szimmetrikus kinyúlásain magyaros jellegű ívhajlásokkal biró homlokzata alatt nyílnak a kapuk, melyek közül a Markó-utczára néző oldalon lévő kocsifelhajtással is bir, mint főkapuzat. A templom egész épületének külsején alig találni valamelyes túltömött díszítést; mindez a belső kupola és az oszlopok által tartott falazatok díszítésénél kerül csak alkalmazásra. Belső berendezésében gazdag ízléssel uralkodik a magyaros díszítő elem, a melyet már az épület Bzelid hajlású iveinek végződésein művészileg alkalmaznak a tervezők

    A tervezet művészi eredetisége által — melyben szerencsés kézzel van kifejtve a keleties jelleg — elüt minden más versenytársától; egyetlen hibája, hogy túlhaladta ez is a költségeket.

    A harmadik dijat Leitersdorfer építész terve nyerte el, a melyben minden legcsekélyebb részlet is alkalmazkodik a keleties jellegű építészet szabályaihoz. A sima kupolájú főépület oldalain hat toronyszerű csonka gúla alkotja a kimagasló végződést, melyek között négy szintén lapos kupolájú előépítmény illeszkedik a fő építményhez, mindez a templom belső területének bővítésére padsorokkal. A Markó-utcza felé néző oldalon egy arabs ivezetű végződésekből álló csúcsos tetejű előépítmény nyúlik ki, melynek végén nagy nyitott ívezet képezi a főkapuzatot, ennek megfelelőleg a hátsó oldalon is kinyúlik egy második főbejárat előépítménye, ugyanígy két más oldalbejárat is. Ez előépítmény arányos ablakain és párkányain mind az arabs és mór díszítések uralkodnak, de nem túltömötten alkalmazva. Az egész tervezet művészi egységénél fogva igen hatásos és szerkezetéből ki van zárva minden oszlopszerű támaszték.

    A pályázat többi munkái közül különösen kiemelkedtek még Schikedanz és Herzog orientális stílben tartott terve, valamint Márkus Géza műépítész önállóságra valló terve, mely az íves motívumok közé nagy ízléssel illesztette be a magyar díszítő elemeket. Mind a két tervet művészi becse miatt a bírálóbizottság külön megdicsérte és megvásárolta.

    A Freund Vilmos és Kármán-Ullmann-féle tervek helyes beosztásukkal és egyszerű hatásukkal szintén kiérdemelték a biráló-bizottság dicséretét.

    Mindeme monumentális jellegű műalkotások azonban a háromszorosan, sőt ötszörösen is túlhaladott költségek miatt aligha fognak végleges kivitelre kerülni. A templomépítő bizottság e pályázatok tanúsága alapján fogja a pályázók valamelyikét megbízni egy új terv készítésével, melynek azonban a három millió forintnyi költséget meghaladnia nem szabad.

    P. G

     
  7. A Meteorológiai Magyar Kir. Központi Intézet csillagvizsgálója

    Konkoly Miklós fényképe után rajzolta Háry Gyula

    Vasárnapi Ujság, 1892. február 28.

     
  8. Az ó-gyallai csillagvizsgáló

    Observatory in Ó-gyalla, Hungary, 1892

    Konkoly Miklós fényképe után rajzolta Háry Gyula

    Vasárnapi Ujság, 1892. február 28.

     
  9. Képek Fiuméból és vidékéről: Az Arco Romano

    Arco Romano in Fiume (Rijeka), 1892

    Kenedi Géza fényképei után rajzolta Háry Gyula

    Vasárnapi Ujság, 1892. január 3.

     
  10. Voinovich Géza Magyar Passiója szegedi bemutatójának plakátja, 1931.

    Grafikus: Haranghy Jenő, litográfus: Klösz György és fia