A Meteorológiai Magyar Kir. Központi Intézet Budán
Konkoly Miklós fényképe után rajzolta Háry Gyula
Vasárnapi Ujság, 1892. február 28.
Zootropikus korong mozgó ló-alakjai
Vasárnapi Ujság, 1882. december 31.
Az ó-gyallai csillagvizsgáló
Observatory in Ó-gyalla, Hungary, 1892
Konkoly Miklós fényképe után rajzolta Háry Gyula
Vasárnapi Ujság, 1892. február 28.
A kolozsvári Nemzeti Szinház
Hungarian National Theatre in Kolozsvár/Cluj/Klausenburg
Vende Ernő: A magyar irodalomtörténet képekben, 1905
A Halotti beszéd: a legrégibb írott magyar nyelvemlék
A Halotti beszéd a legelső összefüggő szövegű nyelvemlékünk és a magyar kereszténységnek első irodalmi alkotása. Pray György történetíró fedezte föl 1770-ben egy Árpád-kori latin miséskönyvnek a 154-ik lapján, miért is a kézirat Pray-kódexnek neveztetik. A könyvet a pozsonymegyei Deáki monostorban élő benczések írták 1220-1230 évek között, de valószínű, hogy az, egy régebbi XI. vagy XII. századbeli szöveg másolata. A kódex 174 negyedrétü hártya levélből áll, melyet több díszesebb kezdőbetű és kép ékesít. Az egész könyv “rideg”, kapcsolás nélkül egymás mellé rótt gót betűkkel van irva. A vörössel irt szavak czímeket jelölnek, vagy utasításokat tartalmaznak a pap számára, a szertartásra nézve. A Halotti Beszéd a kódexben található Agendának (halotti szertartás) egy része és az egyedüli magyar szöveg a teljesen latin nyelven irt kéziratban. A nyelvemlék 32 sor, és mint a két feltűnő vörös kezdőbetű mutatja, 2 részből áll. Az első 26 sor a Halotti beszéd, a 27-32. sorig, a Könyörgés.
Vende Ernő: A magyar irodalomtörténet képekben, 1905
A szerviták épülete s a mellette levő utcza 1750-ben
Vasárnapi Ujság, 1882. november 12.
A váczi kapu környéke a mult században
Vasárnapi Ujság, 1882. november 12.
[video]
Uj évre
Vasárnapi Ujság, 1882. december 31.
Az Ujpesti Torna-egyesület alapszabályai, 1885